1995 óta diplomás optometrista, látszerész mester és főiskolai oktató. Szakmai pályafutását 18 évesen, édesapja, Dr. Pálfia Ernő mellett asszisztensként kezdte, aki a MKH-szerinti (Polateszt ) módszertant és vizsgálati eljárást elsőként alkalmazta a hazai mindennapi gyakorlatban. Jelenleg a testvéreivel közös családi Kft.-jükben dolgozik. Gyakorlati munkája mellett alumni oktatóként tanítja a jövő optometristáinak „A binokuláris látás fiziológiája és patológiája” című tantárgyat a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán. Pályafutása során számos szakmai konferencián és továbbképzésen adott már elő, megosztva a gyakorlati tapasztalatait a kollégákkal.
Előadása a felelős döntéshozatal és a kompetenciahatárok felismerésének kérdését járja körül: meddig elegendő a tudásunk, és mikor válik szükségessé más szakember bevonása. Célja nem egy merev szabályrendszer felállítása, hanem egy gondolatébresztő szemlélet átadása, amely a szakmai érvek és a páciens aktuális állapota, lehetőségei, együttműködése közötti egyensúly megtalálására ösztönöz.
35 év tapasztalata alapján vallja, hogy a döntések ritkán fekete-fehérek. Hol húzódik a határ az MKH-(Polatesz) módszer és a vision terápia valódi, egymást kiegészítő indikációs területei között? Mikor beszélünk még heterofóriáról vagy optometriai feladatról, és mikor kell felismernünk, hogy a háttérben már szemorvosi vagy akár neurológiai kompetenciát igénylő kórkép áll?
Ez a „mikor mit, hogyan és hogyan ne” művészete: a tudatos szakmai alázaté, ahol a továbbirányítás nem kudarc, hanem a legmagasabb szintű felelős döntés.
Márti meggyőződése, hogy eszköztárunk és szemléletünk folyamatos fejlesztése a páciensek biztonságos ellátásának alapja — és egyben annak záloga, hogy hiteles, nélkülözhetetlen szűrő- és irányító szerepet tölthessünk be a szemészeti ellátórendszerben.
jogász, filozófus, habilitált egyetemi oktató.
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense, kutatási területe az etika, a bioetika és az egészségügyi döntések filozófiai háttere. Tudományos munkásságában kiemelt szerepet kapnak az egészségügyi kommunikáció, az autonómia és a szakmai felelősség kérdései. Előadásaiban a filozófiai és jogi megközelítéseket gyakorlati példákkal kapcsolja össze.
optometrista, optikus, okleveles egészségügyi tanár, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának gyakorlatvezető oktatója.
Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, kutatási területe az egészségkommunikáció és az egészségértés a látásgondozásban. Oktatói és szakmai tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít az optometriai kompetenciák, valamint a pácienskommunikáció fejlesztésére. Rendszeresen tart szakmai előadásokat és vesz részt továbbképzések szervezésében.
Az optometriai vizsgálatok során egyre gyakrabban kerülnek felszínre olyan eltérések, amelyek túlmutatnak a refrakció meghatározásán és szemészeti kivizsgálást igényelnek. A modern diagnosztikai eszközök – például az OCT, a szemfenéki képalkotás vagy a non-contact tonometriai szűrőeljárások – lehetővé teszik, hogy az optometrista akár már korai stádiumban felismerje a glaucoma, a cataracta vagy különböző retinaelváltozások gyanúját. Ezzel párhuzamosan egyre hangsúlyosabbá válik az a kérdés, hogy miként kommunikálható etikusan, empatikusan és jogilag megfelelően egy olyan észlelés, amely diagnózisnak nem minősül, mégis komoly egészségügyi következményekre hívhatja fel a páciens figyelmét. Az előadás az optometria, az egészségügyi etika és a jog határterületén vizsgálja a diagnózisközlés dilemmáit. Milyen felelőssége van az optometristának egy potenciálisan látásvesztéssel járó állapot felismerésekor? Mit jelent ebben a vonatkozásban a Ne árts! és a Jótékonyság bioetikai alapelveinek alkalmazása? Hol húzódik a határ a kompetens tájékoztatás és a diagnózis közlése között? Miként lehet úgy kommunikálni a gyanút, hogy az ne keltsen indokolatlan szorongást, ugyanakkor ne bagatellizálja a probléma jelentőségét?
A filozófiai és jogi megközelítéseket is bevonó előadás kitér a páciens autonómiájának kérdésére, az információhoz való jogra, valamint az egészségügyi kommunikáció emberi oldalára. Külön figyelmet kap az helyzet, amikor a vizsgálat során véletlenszerű leletként derül fény olyan eltérésre, amely a páciens számára váratlan, életminőséget vagy jövőképet érintő következményekkel járhat. Az előadás célja, hogy párbeszédet indítson az optometristák kommunikációs felelősségéről, a szakmai kompetencia határairól, valamint arról, hogyan válhat a korszerű diagnosztika mellett a megfelelő kommunikáció is a minőségi betegellátás alapvető elemévé.
Diplomás optometrista, kontaktológus és ezüstkoszorús látszerész mester. Több évtizede meghatározó szereplője a hazai optikai szakmának, 2009 óta a látszerész mestervizsga-bizottság elnöke. Szakmai munkájában kiemelt hangsúlyt kap a glaucoma korai felismerése, a korszerű szűrővizsgálatok alkalmazása és a páciensek megfelelő tájékoztatása. Elkötelezett a szakmai tudás átadása és az optometriai kompetenciák fejlődésének támogatása iránt.
Az előadás fő témája a glaucoma jelentősége a szűrendő szembetegségek között. A galucoma, lényege, fajtái és ezek szerinti szűrési lehetőségei. Alkalmazandó vizsgálatok és azok értékelése különös tekintettel a szemorvoshoz való irányítás szempontjából. A szelektálása a minél több fals pozitív eredmény elkerülése érdekében.
optometrista és kontaktológus, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának rendszeresen felkért oktatója.
Szakmai érdeklődésének középpontjában a kontaktológia, a speciális kontaktlencse-illesztés és a szaruhártya-elváltozások felismerése áll. Oktatói tevékenysége révén számos optometrista szakember képzésében és továbbképzésében vesz részt. Munkáját a magas szakmai színvonal és a gyakorlatorientált szemlélet jellemzi.
A keratokónusz a szaruhártya fokozatos elvékonyodásával és kúpszerű elődomborodásával járó betegség, amely szabálytalan asztigmiát és látásromlást okozhat. A korai felismerés különösen fontos, mert időben alkalmazott kezelésekkel pl cross-linking – a betegség előrehaladása lassítható vagy megállítható.
A szűrés alapja a részletes vizsgálat, amely magában foglalja a látásélesség, a refrakció és a szaruhártya állapotának ellenőrzését. A modern diagnosztikában kiemelt szerepe van a szaruhártya-topográfiának és tomográfiának, amelyek képesek kimutatni a korai, még tünetmentes elváltozásokat is. A szaruhártya vastagságának (pachimetria) mérése, valamint a biomechanikai vizsgálatok tovább növelhetik a szűrés pontosságát. A szűrés különösen ajánlott fiataloknál, gyorsan romló látás vagy fokozódó asztigmia esetén, illetve refraktív műtétet megelőző kivizsgálás során. A korai diagnózis jelentősen javítja a hosszú távú látásmegőrzés esélyeit.
diplomás optometrista, kontaktológus és látszerész.
Szakmai pályafutása során a látásvizsgálat, a kontaktológia és a szemüvegkészítés területén szerzett széles körű tapasztalatot, a skiaszkóp pedig már attribútumának számít. Fontosnak tartja a korszerű szakmai ismeretek megosztását és a folyamatos fejlődést, amelyet mindennapi munkájában és oktatói tevékenységében egyaránt képvisel. Előadásaiban gyakorlati példákon keresztül mutatja be a modern látásgondozás lehetőségeit.
A Cover teszt a binokuláris látásvizsgálat Gold Standardja. Szükséges a beható ismerete és megfelelő értelmezése ahhoz, hogy a kancsalságok és refrakciók bonyolult világának összefüggéseiben jól tájékozódjunk. Erre az alapra építve, lehet még több tesztet használva megközelíteni adott páciens számára a legoptimálisabb kezelési módot, meghatározni a terápiás lehetőségeket. A továbbképzés célja, hogy bemutassa az előszeretettel használt eszközök működését, melyek könnyedén integrálhatóak a saját vizsgálati protokollunkba.
villamosmérnök, orvostechnikai eszközök ágazat
Az orvostechnikai eszközök területének elismert szakembere. Több mint három évtizede foglalkozik szemészeti és optikai műszerek forgalmazásával, szervizelésével és szakmai oktatásával. Számos nemzetközi gyártói továbbképzés résztvevője, munkája során folyamatosan követi a szemészeti diagnosztika technológiai fejlődését. Kiemelten fontosnak tartja a gyakorlati tudás átadását és a korszerű műszerhasználat oktatását.
Előadása fő témája a réslámpa felépítése, majd néhány szó esik a réslámpa fókuszpontjairól a megvilágításról is valamint a mikroszkópról optika tekintetében. Kitér az eszköz beállítására a megfelelő használathoz. Röviden érinti a szűrőket, a megvilágítást és a kezelőszerveket is. Megismerhetjük a fontosabb megvilágítási módokat az elülső szegmentum vizsgálatához.
egyetemi tanár, az MTA Doktora
Szemész szakorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Pályafutását a Pécsi Tudományegyetem Szemészeti Klinikáján építette, amelyet több mint egy évtizeden keresztül igazgatott. Fő szakterülete a szürkehályog-sebészet és a refraktív szemsebészet, évente közel ezer műtétet végez. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság vezetőségi tagja, rendszeres előadója európai szakmai kongresszusoknak, valamint több könyv és tudományos közlemény szerzője.
A szürkehályog műtét ma már egyben refraktív beavatkozás is. A betegek egyre jobban tájékozottak, az egyfókuszú műlencsén kívül olvastak illetve hallottak a multifokális és az ún. nyújtott-fókuszú műlencsékről is, és egyre magasabb igényekkel jelentkeznek vizsgálatra illetve műtétre. Az előadásban összefoglaljuk a legmodernebb műlencsék előnyeit és áttekintjük azok hátrányait is.
A megfelelő műlencse kiválasztása nagyon fontos; ehhez a szürkehályogos beteg életkorán és egyéb szembetegségein kívül a munkáját, hobbiját, vezetési szokásait is ismernie kell az őt vizsgáló szakembereknek.
A beteg elégedettsége közös érdekünk, ennek eléréséhez kíván az előadás segítséget nyújtani.
optometrista, főiskolai tanár Semmelweis Egyetem
Optometrista, kontaktológus, okleveles egészségügyi tanár és egészségtudományi szakfordító. Pályafutását látszerészként kezdte, majd a Semmelweis Egyetemen szerzett diplomát optometria szakirányon. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója, kutatási területe a gyermekkori látásszűrés korszerű lehetőségei. Mesteroktatóként és tanársegédként aktívan részt vesz az optometristák magyar és angol nyelvű képzésében. Szakmai érdeklődésének középpontjában a kontaktológia, a funkcionális optometria, valamint a látásvizsgálati és oktatási módszerek fejlesztése áll.
Az előadás a funkcionális optometria gyakorlati jelentőségét mutatja be, különös tekintettel a binokuláris látás és az akkomodáció vizsgálatára. A téma érinti a fória, a fúziós vergenciatartalékok, a konvergenciaközeli pont, az AC/A arány, az NRA/PRA, az akkomodatív amplitúdó és facility, valamint a fixációs diszparitás klinikai értelmezését. A cél annak bemutatása, hogyan segíthetik ezek a mérések a panaszok pontosabb értelmezését, a szemüvegkorrekció finomítását, valamint annak eldöntését, mikor indokolt prizmakorrekció, addíció, további optometriai vizsgálat vagy szemészeti továbbküldés.
szemész szakorvos, egyetemi adjunktus, gyermekszemész, PhD
Budapesten, a Semmelweis Egyetemen szerezte általános orvosi diplomáját, majd elméleti kutatóként dolgozott. Doktori fokozatát immunológia témában védte. Később még számos elméleti és klinikai kutatásban vett részt, melyek középpontjában elsősorban a szem védekezőképessége, a szemfelszín gyulladások, a szaruhártya gyógyulási folyamatai és a száraz szem álltak. Az orvostanhallgató- és optometrista képzésben is szerepet vállalt: magyar, angol és német nyelven oktat. 2019-ben az egyetemi adjunktusi kinevezést kapta a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján. Fontosnak tartja a szemészeti betegségek megelőzését, korai felismerését és célzott kezelését, érdeklődése ezért is fordult a gyermekszemészet felé. 2021-ben gyermekszemészeti licence vizsgát tett. A Semmelweis Egyetem Szemészeti klinikáján kancsalság ellenes műtéteket is végez gyermekeken és felnőtteken egyaránt.
A látás minősége és a szem anatómiája nagyban befolyásolják a sportolók teljesítményét és sérülési kockázatát. A jó látás tehát kiemelten fontos a sportolók egészsége szempontjából. Minden sportágkezdéskor, egyes sportágakban a rendszeres felülvizsgálatok során, illetve bizonyos szemészeti betegségekben szemészorvosi vizsgálattal egészül ki a látásvizsgálat. A sportolói alkalmasság felmérését az újonnan megjelent „A sportolásra való alkalmasság a szem betegségeiben” című szakmai útmutató, illetve a „A szemészeti kórképek sportorvosi vonatkozásairól szóló egészségügyi szakmai irányelv” segítik. Az előadás a fenti irányelvek értelmezését tűzi ki célul külön kitérve az optometristák szerepére. Gyakorlati példákon mutatja be a látásmegőrzés és a sérülések elkerülésének lehetőségeit a sportolók körében. Külön kitér a sportolástól való eltiltás vagy sportágváltás szükségességének hátterére.
szemész szakorvos, adjunktus
A Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Szemészeti Osztályának munkatársa. Kórházi tevékenysége mellett a látásgondozás területén is aktívan dolgozik, így széles körű tapasztalattal rendelkezik a szemészeti és optometriai ellátás határterületein. Kiemelt érdeklődési területe a száraz szem betegsége, valamint a gyógyszeres kezelések szemészeti vonatkozásai. Előadásaiban a mindennapi gyakorlatban hasznosítható, betegközpontú szemléletet képviseli.
Az előadás során a gyógyszerkészítmények szemre és látásra gyakorolt hatásai kerülnek majd a fókuszba, illetve azok a szempontok, melyeket a gyógyszerek tükrében szükséges mérlegelni a látásvizsgálat során optometristaként is. Hiánypótló jelleggel, az anamnézis szakszerű felvételére és a feltárt információk megfelelő kezelésére irányuló, a tapasztalatból merített javaslatokra is számíthatnak a hallgatók. A szárazszem gyakorlati hatásaival kapcsolatban készített összefoglaló a diagnózis és vizsgálatra gyakorolt hatásait is érinti.
optometrista, optikus
Elméleti tudása elmélyítéseként mindig elmerül a gyakorlatban, ezáltal kézzel fogható, gyakorlati megközelítéseket használ tréningjei során is. A myopia management, corneatopográfia és funkcionális optometria területein is rendelkezik gyakorlati tudással, amit főiskolai oktatóként tovább ad tanítványainak. Látszerészeket oktatva a szemüvegkészítés és a keretbeállítás alapjait is hasznos információkkal gazdagítja a leendő és már dolgozó szakmabeliek számára.
Az optometrista szakma nem csupán látásvizsgálat, de képalkotói diagnosztikai tevékenység is. A látáskorrekciós eszközök napjainkban széles lehetőségeket kínálnak a látásminőségünk javítására, ugyanakkor korlátokkal is rendelkeznek, melyeket érdemes előre felmérnünk. A corneatopográfia használata lehetővé teszi, hogy az optometrista ne csak a dioptriát határozza meg, hanem a látásminőséget befolyásoló finomabb optikai hibákat (pl. magasabb rendű aberrációk) is megértse, és ezek ismeretében hozzon döntést a javasolt korrekciós stratégiáról. Az előadás általános betekintést nyújt arra vonatkozóan, hogy optometristaként cornea topográf használata mellett mire érdemes figyelnünk mindennapi munkánk során.
A Theia Labs orvosigazgatója. Orvosi diplomáját és PhD-fokozatát a Semmelweis Egyetemen szerezte, szakmai képzésének részeként több európai központban is tanult. Fő érdeklődési területe a retina betegségei és a szemészeti képalkotó diagnosztika. Több mint ötven nemzetközi klinikai vizsgálatban vett részt, munkájában kiemelt hangsúlyt kap a korai felismerés és a prevenció.
Az előadás a szemfenékfotózás és az OCT vizsgálat klinikai jelentőségét mutatja be az optikai szakemberek számára a szemész szemszögéből. A retina vizsgálata nemcsak szembetegségeket, de gyakran szisztémás elváltozásokat is láthatóvá tesz, sokszor még panaszmentes stádiumban. Az előadás kitér az AI-támogatott képelemzés szerepére és korlátaira is, valamint arra, hogy mit olvas ki a szemész szakorvos egy leletből, és mikor indokolt a beteg azonnali továbbirányítása.
MOI AKADÉMIA
Copyright © 2026 Magyar Optikus Ipartestület All Rights Reserved